A tanácskozásra a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara minden rákosmenti tagja meghívást kapott, közülük 60-an vettek részt.

Elsőként a Mérnöki Kamara elnöke szólalt fel, aki elmondta: fontosnak tartják, hogy az önkormányzattal több területen szülessenek kezdeményezések, együttműködések, a helyi mérnökökkel közösen gondolkodva fejlesszék Rákosmentét. Kassai Ferenc a BPMK elnöke kiemelte, hogy a kerületi mérnöktalálkozó célja a helyi mérnökök helyzetbehozása, és véleménye szerint, ezzel a lokálpatrióta szemlélet teret nyerhet a fejlesztések során.

A rendezvényen Fohsz Tivadar alpolgármester vázolta a kerületre vonatkozó közeljövőben esedékes fejlesztési terveket. Elmondta, hogy Rákosmente sajnos évtizedeken keresztül elmaradott térség volt, s a fővárosi forrásmegosztás révén is mindig rosszul járt. Felhívta a figyelmet, hogy a kerületnek nem volt városfejlesztési stratégiája, és ez minden területen meg is mutatkozik.

Bejelentette, hogy végre ismét van főépítésze a XVII. kerületnek, így hamarosan beindulhat egy átgondolt városfejlesztési koncepció kidolgozása.

A következőkben Fohsz Tivadar felsorolta, mely területeken van szükség fejlesztésekre. Elsősorban a közlekedésről szólt, hiszen Rákosmente lakosainak legnagyobb problémái a közlekedésben vannak. Elmondta, hogy városközpont fejlesztése, a vasútállomások melletti P+R parkolók kivitelezése, a tömegközlekedés adottságainak javítása a következő néhány lépés. A BKV-vel folytatott tárgyalások alapján említette, hogy azok a buszjáratok, amelyek jelenleg a városközpontban érik el végállomásukat, kimennek a külső kerületrészekbe, több buszjárat vonalát megváltoztatják, és így a különböző vasútállomásokat ezek kötik majd össze. Emellett szólt a kormányzati támogatást is élvező buszfolyosóról, amely az Örs vezérre biztosít csaknem szabad buszforgalmat.

Fohsz Tivadar komoly problémának nevezte, hogy az agglomeráció településeinek autósai is kerületünkön keresztül haladnak, ezzel terhelve az egyébként is zsúfolt úthálózatot.

Az alpolgármester elmondta, a következő években a még mindig földes utakat leaszfaltozzák, és megoldást kell találni a vízelvezetés problémáira is.

A közlekedésen túl Fohsz Tivadar szólt még a csatornázatlan területekről, a zöldfelületek gondozásáról és a távfűtésről is.

Az alpolgármester szerint sajnos pont a panellakások üzemeltetése: fűtése, közös költsége drágul, amelyek többségében alacsonyabb keresetű rétegek laknak, ezzel tovább nehezítve az ő körülményeiket. A szociális bérlakásokban élők közül sokan nem tudnak – vagy nem akarnak – lakbért és rezsiköltséget fizetni, erre is megoldást kell találni, hiszen az ő elmaradásaikat az önkormányzatnak muszáj vállalnia adóforintjainkból. Kellene új bérlakásokat építeni, amelyekben alacsony rezsivel, olcsó fűtési költséggel tudnának embereket elhelyezni.

A találkozón bemutatkozott Dr Zsebik Albin XVII. kerületi kapcsolattartó, aki ugyancsak elmondta, hogy a fenti fejlesztési célokat a helyi mérnökökkel együttműködve kellene elérni.

A találkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy az önkormányzat, a mérnökkamara elnöksége és a kamara kerületi kapcsolattartója folyamatosan tartják a kapcsolatot, egy új elektronikus levelezőlistát indítanak, amelyben minden a helyi mérnöktársadalmat érintő fejlesztési elképzelés olvasható lesz.

Végszóként egy felszólaló felhívta a figyelmet, hogy régóta lakik itt, és sokáig úgy nevezték a kerületet, ahogyan az itt lakók nem szeretik hallani, azaz "Rákosborzasztó"-nak. A találkozó minden tagja egyet értett abban, hogy ezen változtatni kell, és aki a kerületbe jön, pozitívabb képet kell kapjon, valamint erősíteni kell az ittlakókban is, hogy szeressenek itt, Rákosmentén élni!

(rakosmente.hu)